|
||||||||||||||||
| KEZDŐLAP |
KEZDŐLAP / A KASTÉLYOK / CSORVÁS
| Wenckheim-kastélyok sorrendben Orosházától Csorvás felé közeledve
|
Csorváson az 1940-es években még négy Wenckheim-kastély volt megtalálható.
forrás: Szabó István Csorvásiak Baráti Társaságának alelnöke
A Harruckern család az 1700-as évek végére kihalt, a Csorvás-pusztát (ekkor még így nevezték) a Wenckheim család örökölte. A puszta ebben az időben szinte csak legelőként funkcionált. Csorvásra a lakosság nagymértékű betelepülése a XIX. század második harmadától vette kezdetét. Mind többen kaptak kedvet a letelepülésre, illetve az ideköltözésre. 1848-ban a családok száma már 40 volt, a lélekszám 180 férfit, 1851-ben már 360 férfit számláltak.
1.
Károly majori Wenckheim-kastély1880-ban gróf Wenckheim Géza földbirtokos Károly majorban létesített iskolát.
2.
Rudolf majori Wenckheim-kastély
A fénykép a Csorvásiak Baráti Társasága honlapjáról származik
www.csorvasiak.hu
Fényképezte: Szabó IstvánTovábbi képek a kastélyról:
2010-ben megszépült a kastély:
Még ma is megtalálható. A már nem létező Nagy majori kastélytól több kilométerre van.
1925-28. között Gróf Wenckheim Rudolf vadászkastélynak építtette, majd állandó lakója gróf Wenckheim Matild lett. A kétszintes manzárdtetős épület 1945-ig volt a grófnő lakhelye, azóta több funkciója volt. Jelenleg a helyi termelőszövetkezet termelési központja és irodaépülete.
Ha valaki rendelkezik fotókkal és információkkal, szívesen fogadom!
A kastély címe: 5920 Csorvás, Rudolf major
Internet: http://www.csorvas.hu
A kastély 4 ha-os parkjában 18 lombos, 8 cserjefaj és 3 örökzöld fafajta őrződött meg.Az oldal elkészítésében sokat köszönhetek Szabó István úrnak, aki a Csorvásiak Baráti Társaságának alelnöke.
A Csorvásiak Baráti Társaságának honlapja:
3.
Kis majori Wenckheim-kastély
4.
Nagy majori Wenckheim-kastély
2. kép
A külsőleg elkészült kastély 1944-ben
A Nagy majori Wenckheim-kastély kölsőleg lett teljesen kész 1944 végére, de a belső kialakítása teljesen elmaradt (közfalak, padló). 1945 után széthordták és ennek következtében később teljesen romossá vált, és emiatt is a 1977-ben felrobbantották. Így szinte teljesen eltűnt a kastély. (Fotók)
1945-ben a kastélyban tartották a csorvási majálist, de az előtte levő tó medrében volt a táncmulatság, mert a kastélyban nem volt olyan padló, amelyen táncolni lehetett volna!
Forrás: Szabó István úr, a Csorvásiak Baráti Társaságának alelnöke
Nagyobb kép
Gróf Wenckheim Sándor 1924-28 között Csorvás - Nagy majorban építette fel a gácsi kastély tömeg-kompozícióját felidéző neobarokk kastélyát Siedek Viktor tervei alapján.
A gácsi kastély
A Békéscsaba és Orosháza között elterülő Csorvás még a XVIII. század végén is puszta volt majd kb. 1858-tól azonban benépesült. Az 1890-es években a csorvási határban kb. 6000 hold terület a Wenckheim-család birtokában volt. kb.1500 holdat a gerlai ágból származó gróf Wenckheim Matild (1853-) és unokaöccse, Wenckheim Károly (1876-1926) gróf; 4400 holdat, pedig a dobozi ágból származó gróf Wenckheim Henrik (1857-1908) birtokolt, de részét öccse, Wenckheim Dénes (1861-1933) kezelte. A két világháború között, férje után Wenckheim Károly özvegyének, Kyd Theodórának (1890-1976) volt itt jelentősebb birtoka. Henrik gróf gyermekeinek nagykorúvá válásával legkisebb fia, Rudolf (1904-) Wenckheim Matildtól is örökölt; illetve nővére, Csáky Árpádné Wenckheim Mária (1902-) grófnő és bátyja, Wenckheim Sándor (1900-1968) gróf osztoztak a fennmaradó területen.
Petőfi pusztai kiskastély ("kiskastély")
1880-ban épült, a Csorváson található kastélyok közül ez a legkorábban épült. A Nagy-majori Wenckheim kastély elkészüléséig ezt az épületet használta a gróf lakás céljára. Később intézőház lett. A kiskastélyt 10 hektáros park veszi körül, amelyben több védett fafajta van. Gróf Wenckheim Sándor gróf csorvási birtokának 1600 holdas részét, illetve ennek központját Nagy major névvel illették. 1924-28 között itt építtette fel - valószínűleg egy korábbi uradalmi épület, az ún. " kiskastély " szomszédságában - új kastélyát Siedek Viktor bécsi építész tervei alapján. A kivitelezés vállalkozója egy Hirtz nevű német építésvezető, a pallér Titz Jakab, a gyulai kőművesek vezetője Hack András volt. A kastély és környezetének ábrázolása az 1936. évi kataszteri térképen jól látható, s 1944-ből maradt fenn az a fényképfelvétel (2. kép) amely az épületet délkelet felől mutatja.
Fotók a kastélyról... |
Az új kastély (hrsz.2335) Észak-Déli hossztengellyel épült, haránttengelyében a meglévő 15 szobás kiskastéllyal alkotott építészeti kompozíciót. A településről vezetőút és gazdasági vasút keleti oldalán a térkép díszkaput jelöl, ahonnan derékszögben tört, egyenes út vezetett a két - kis és nagy - kastély közötti sík területre. Itt a térkép ívekből, barokkosan metszett vízmedencét jelöl, s ilyen látható a kastély keleti homlokzata előtti terasz lábánál is. E medencék vasbetonból készültek, s a teljesen alápincézett, egyemeletes új kastély is a legkorszerűbb építőanyagokból és szerkezeti megoldásokkal épült fel külsőleg teljesen.
Három rizalittal tagolt, tetőkupolákkal hangsúlyozott, mozgalmas tömegformája, megemelt földszintje még monumentálisabb hatást kölcsönzött a 60 szobás kastélynak. Főbejárata nyugat felé fordult, melyhez kocsifelhajtó vezetett. Pillérekkel gyámolított terasza alatt három boltíves ajtó az üres előcsarnokba nyílt. Valószínű, hogy belső terének kialakítása is a XVIII. század megoldásait követte, közösségi és lakóterei két traktusban, enfilade fűzéssel kapcsolódhattak egymáshoz. Az épület közepét, talán galériás aulaként kialakított bejárati előcsarnok foglalta el, mögé a kerti oldalra a nagyszalont helyezték volna.
A kastélytól északra, a kertben egy újabb vízmedence, mellette 250 négyzetméter felületű és 150 cm mélységű úszómedence és fürdőpavilon-épület, valamint egy teniszpálya kapott helyet. Ennek pandantjaként, a bejárati kapu tengelyében, a felvezető út fordulója mögött újabb barokkos vízmedence húzódott, melyet kőfallal vettek körül. A medencéket 1924-ben Kopornyi és Kenéz nevű vásárhelyi kútfúrómesterek által fúrt kutak táplálták.
A kastély építésével egy időben 35 hold korszerű technikával felszerelt (pl. földalatti csőrendszerrel öntözött) parkot (hrsz. 2336) létesítettek a meglévő és idetelepített növényekből. Az épületek közvetlen közelében elhelyezett vízmedencék ennek erősen architektonikus jelleget kölcsönöztek, míg a távolabbi kertrész - bár sétaútjait a kataszteri térkép nem ábrázolja - tájképi kert lehetett. A kertészek Dzurek Imre, Szák Mihály, Boldizsár István és Balázs János voltak.
Az 1930-as években bekövetkező gazdasági válság, Sándor gróf nagyvonalú és pazarló életmódja, az amerikai utazások az örökölt vagyont felemésztették, így az adósságai fejében 1932-ben a birtokot Mándy Sámuel bankárnak zálogosította el. Sándor grófnak csak a kastély körül bekerített terület maradt, és 1944-ben még látta az első orosz katonákat, akik, hogy fosztogassanak, betörtek az üres és félkész kastélyba. A kastélyépületet 1977-ben robbantották fel, melynek következtében szinte teljesen elpusztult.
A fentiekből az valószínűsíthető, hogy a gróf Wenchkeim-család köréhez baráti vagy rokoni szálakkal kötődő Károlyi-, Forgách- és Széchényi-családok azonos stiláris jegyeket mutató historizáló barokk kastélyai azonos tervezőtől származtak. Valószínű, hogy Siedek Viktor az 1890-es évek közepétől állt kapcsolatban először a Károlyi-családdal, s a nagy volumenű nagymágocsi építkezés kapcsán ismerhette meg ott a gróf Wenckheim család. Siedek tervezői képességei és ambíciói a századforduló és a XX. század első felének szerényebb társadalmi elvárásaihoz alkalmazkodva, láthatólag pótolták azt az űrt, amely e családok által 1842 és 1882 között intenzíven foglalkoztatott jeles építész, Ybl Miklós 1891. évi halála jelentett.
Forrás: TÉNYEK ÉS HIPOTÉZISEK SIEDEK VIKTOR BÉCSI ÉPÍTÉSZ MAGYARORSZÁGI MŰKÖDÉSÉHEZ A GRÓF KÁROLYI-, WENCKHEIM- ÉS SZÉCHENYI CSALÁDOK SZOLGÁLATÁBAN
FEKETE J. CSABA (részlet)FEKETE J. CSABA
építész, okl.építészmérnök, PhD-doktoráns
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Építészettörténeti és Műemléki Tanszék
1111 Budapest, Műegyetem rkp. 3. K II. 60.
Tel.: (36-1) 463-1330; Fax.: (36-1) 463-1638
Károly-majori magtárépületek
A két épület közül nagyobbat az 1890-es évek körül építették írásos feljegyzés nincs róla, de valószínősíthető, hogy a terveit Ybl Miklós készítette. Érdekessége, hogy a tetőszerkezetét egyik legértékesebb fafajtából, vörös fenyőből készítették. Befogadóképessége 20 vagon termény. A kisebb épületet 1920 környékén építették, tejháznak. Innen indult az egykori kisvasút, és szállította a terményt az uradalomból a községbe. A két épület között álló vadgesztenyefa az egykori kastélypark része. A major tulajdonosa gróf Wenckheim Károly volt, akinek a sírja itt, az egykori kastély parkjában található, jelenleg egy kisebb akácerdő veszi körül. A síremlék 1934-ben készült, Horváth Adorján alkotása, anyaga fekete márvány korpusz. (Horváth Adorján készítette gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök síremlékét is, amely Orosházán a katolikus templomban található. A két síremlék szinte teljesen egyforma, és egyszerre készült.)A művészház
A kastélytól délkeletre állt az ún. művészház, ahol német szobrászok dolgoztak. Sándor gróf nyitott volt a művészetek felé, szerette a komolyzenét is - ő maga jól játszott brácsán - s a szájhagyomány szerint Bartók Bélát zenegyűjtő körútján itt látta vendégül.
A csorvási malmok
Csorvás, Elekes malom 1924-ben
Forrás: csorvas.huCsorváson 1889-ben létesült az első nagyobb üzem: Elekes József gőzhengermalma. Elekes (Englender) József építette. A telket 1897-ben vásárolta meg, a tulajdonos, a telken lévő kismalmot építette át, és egy év után már üzemelt a gőzmalom. Ez volt a település első komoly ipari üzeme, 240 q/nap kapacitással mőködött, 14 embernek adott munkát, 120 lóerős gőzgép hajtotta. A háromszintes épület falazata vályog és tégla, alapja terméskő, tetőszerkezete fa, 2 tűzfallal. Alapterülete 494 négyzetméter. A malom a daráláson és vámőrlésen kívül kereskedelmi őrlést is végzett, és az előállított lisztet Ausztriába exportálta. A másik nagyobb üzem a Csorvási Hengermalom, mely Wenckheim Matild grófi birtokos tulajdona volt. Ez ugyancsak darálást és vámőrlést végzett. A két üzem a faluban 20-22 embernek adott munkalehetőséget. 1898 novemberében elkészült az artézi kút a piactéren. 1899-től nevet kaptak az utcák és terek, 1902-től a majorok is.
Bartók Béla
Bartók Béla az anyai Voith családon keresztül köthető Csorváshoz. Bartók Béla anyai nagybátyja Voit Lajos a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémián szerzett oklevelet. Itt tanult vele együtt gróf Wenckheim Géza is, egy csorvási nagybirtok örököse. Barátságuk eredményeként Voit Lajos lett a csorvási gazdatiszti kúria gazdasági vezetője.
Voit Paula 1880. április 5-én a csorvási katolikus templomban házasságot kötött Bartók Bélával, aki a nagy-szentmiklósi iskola igazgatója volt. Házasságukból született a zeneszerző Bartók Béla.
VISSZA AZ OLDAL ELEJÉRE
