Wenckheim-kastélyok: Borossebes, Dézna, Menyháza
 
 
 
KEZDŐLAP / A KASTÉLYOK / BOROSSEBES, DÉZNA, MENYHÁZA

Menyháza - Moneasa / Borossebes - Sebis / Dézna - Dezna / A Vaskohi-plató

Szeretnék bemutatni egy közelmúltban elkészült monográfiát, melyet az író, Kiss László engedélyével tettem fel a wenckheim.hu-ra. Az utolsó 100 évben ez az első ilyen jellegű összeállítás, amely Borossebes városával és annak maroknyi magyarságával foglalkozik.

Levél írása Kiss Lászlónak itt.

Hiba jelzése vagy más észrevétel esetén, kérem írjon a szerzőnek. Felkérés: ha van valakinek olyan e témába vágó anyaga amit megosztana (foto, képeslap, okirat, osztálykép stb.), kérem küldje el Kiss Lászlónak. Köszönöm.

További információk itt!

Borossebes a Facebookon:

www.facebook.com/pages/Borossebes/1485001965080910



Menyháza - Moneasa
Nagyobb méretű kép megtekintése.
A Menyházán található márványból készült Wenckheim emlékmű.

A márvány emlékmű felirata: "Isten dicsőségére Emelte Gr. WENCKHEIM Frigyes és Krisztina 1893.".

A kép forrása:
http://indafoto.hu/mrbandesz/image/14963093-28a3a407/474727

A kép elkészítésének éve: 2012.

Menyházai Wenckheim Fürdőház (Tavirózsa Villa)

Megjelenés ideje: 2012. december 14. 16 óra 53 perc

Részlet a megjelent cikkből: "A Monarchia fejlett fürdőkultúrájának része, Menyháza Arad megyében a Bél-hegység lábánál, 290 m tengerszint feletti magasságban található. Aradtól északkeletre, mintegy 100 km-re fekszik. Menyháza két részből áll, a faluból és a fürdőtelepből. A völgyben fekvő üdülőhelyet az Erdélyi-szigethegység gyöngyszemének is szokták nevezni. A festői szépségű Menyháza települését kristálytiszta patakok szelik át. Hőforrásai már a 15. század óta ismertek voltak, vizét már a törökök is használták. A gyógyfürdő minősítést 1886-ban szerezte meg. 1891-ben Menyháza Wenckheim Frigyes gróf tulajdonába került. A gróf impozáns fürdőépületeket emeltetett, többek között ekkor épült az építészeti szempontból kiemelkedő Tavirózsa villa is. A közhasznú intézet erkélyes homlokzata helybeli csiszolt vörös márványból készült. A földszinten voltak a fürdőhelyiségek, valamint egy 300 személy befogadására alkalmas vendéglő. Az emeleten vendégszobákat helyeztek el. Wenckheim gróf a borossebesi vasútállomástól saját költségén külön vasútvonalat is építtetett Menyházáig, amely ipari vasút funkció mellett személyszállításra is alkalmas volt.

Nagyobb méretű kép megtekintése.
Nagyobb méretű kép megtekintése.
1962-ben szűnt meg a Borossebes-Menyháza kisvasút
Értékes cikk a vasút történetéről Kiss László írásában itt.

Menyházát egykor gyógyító erejű vize és vadregényes környezete miatt az osztrák Bad Gasteinnal hasonlítgatták össze a hozzáértők. A hegyek közt megbúvó fürdőtelep a 20. század elején nagyiramú fejlődésnek indult. Faragott faoromzatú, modern villák, szálláshelyek, vendéglők szép számban épültek. A 20. század történelmi eseményeinek köszönhetően Menyházán változó sikerrel folyt a turisztikai tevékenység. Az 1960-as években felszámolták a vasutat. 1989-ben a Tavirózsa villát felújították, de a rendszerváltás miatti káosz következtében a munkákat nem tudták befejezni. Míg más létesítmények esetében a privatizálás sikeres folyamatnak bizonyult, addig ez a Tavirózsa villa esetében végzetessé vált. Ma sajnos csak egy 8 m hosszú épületmaradványt találunk az egykor 85 méter hosszú, egyemeletes, palotaszerű építmény helyett. Az országos jelentőségű gyógyhelyen az elmúlt húsz év során számos új panzió létesült. A fürdőmedencéket és a gyógyászati kezeléseket a szállodákban vehetjük igénybe. A mélyből feltörő termálvíz mozgásszervi, idegrendszeri és női betegségek gyógyítására alkalmas. Nyár folyamán a termálvizes strand és kemping várja a nyaralókat. A strand melletti tavon csónakázni, vízi biciklizni lehet."

www.hg.hu



Volt... Nincs... Anno... A Wenckheim Fürdőház Menyházán...
2007. MÁRCIUSÁBAN LEBONTOTTÁK A MENYHÁZAI

WENCKHEIM FÜRDŐHÁZ JELENTŐS RÉSZÉT.

TÖBB FOTÓ MEGTEKINTHETŐ A LEBONTOTT

WENCKHEIM FÜRDŐHÁZRÓL A JOBB OLDALI KÉPRE
KATTINTVA.

(2008. január 28.) Azt a hírt kaptam, hogy a Wenckheim Fürdőházat nem bontják le teljesen, hanem felújítják és az eredeti állapotát szeretnék visszaállítani, és a finanszírozása is megoldott.

Ezt és további sok hasznos információt köszönöm Egri Ferenc Úrnak, a Czárán Gyula Alapítvány elnökének.

Czárán Gyulával kapcsolatos könyvajánlatok ITT. (5. könyv)

Menyházán gróf Wenckheim Frigyes építtette a régi fürdőt (2011-ben romos állapotban volt), a keskeny nyomvonalú vasutat Borossebestől Menyházáig (2011-ben már nem létezett), a vasolvasztót (2011-ben romos állapotban volt), a római katolikus kis templomot és a márvány bányát is birtokolta. Ezekről korabeli képeslapok tanúskodnak. Ezen információkat Egri Ferenc Úrtól kaptam. Köszönöm.


Menyháza megújulás előtt áll

A videó linkjét Perei Árpádtól kaptam. Köszönöm!

Régi képek a Wenckheim Fürdőházról

Felhasználási feltételek
Az eredeti kép a wenckheim.hu tulajdonában van.
Felhasználási feltételek
A fenti kép a felhasználási feltételek betartása mellett szabadon másolható.



Felhasználási feltételek
Az eredeti kép a wenckheim.hu tulajdonában van.
Felhasználási feltételek
A fenti kép a felhasználási feltételek betartása mellett szabadon másolható.


Ha valaki rendelkezik fotókkal, kérem küldje el. Előre is köszönöm!

Email küldése

Menyháza Arad megye egyik közkedvelt üdülőhelye, amelynek ásványokban gazdag forrásvize a mozgásszervi betegségben szenvedőknek igazi gyógyírt jelent. A gyógyfürdő hírneve az utóbbi évtizedekben azonban némiképp megkopott. Egy sikeres európai uniós pályázatnak köszönhetően azonban a fürdőtelep látványos megújulás előtt áll, amelynek révén visszaszerezheti régi rangját.

Forrás: http://premier.mtv.hu/Hirek/2010/07/07/12/Menyhaza__a_furdotelep_visszaszerzi_regi_rangjat.aspx

Menyháza - strand
 
Menyháza

Menyháza megközelíthető a gyulai határátkelőhelyen át. Kisjenőtől (CHISINEU-CRIS) a 79/A jelű úton: Borosjenő /INEU/, Borossebesig (Sebiş). Onnan tovább helyi úton Déznán (DEZNA) Menyházára (MONEASA). A település Aradtól 110 kilométerre fekszik, lakosainak 1,9 százaléka (1992) magyar anyanyelvű. 1997-től Békésszentandrás testvérvárosa. Menyháza (románul ma Moneasa) község és fürdő (egykoron mezőváros) Arad megye északkeleti oldalán, a Béli-hegység nyugati peremén, 290 méter magasságban elhelyezkedő település. Menyháza a déznai-völgy legészakibb községe, amely nemcsak a környékén folytatott vas- és vörösmárványbányászat miatt érdemel említést, hanem kitűnő hévizeiért is.

Felhasználási feltételek
Az eredeti kép a wenckheim.hu tulajdonában van.
Felhasználási feltételek
A fenti kép a felhasználási feltételek betartása mellett szabadon másolható.

Menyháza híres a ritkának számító vörös márványáról:

Menyházai vörös márvány

Menyházai vörös márvány

A Nyugati-Kárpátok alsó nyúlványaiban, a Béli-hegység lábainál elterülő kis üdülőtelepet hévízforrásai miatt már a török korban felfedezték, de igaz fejlődésére csak 1881 után kerül sor, amikor gróf Wenckheim Frigyes megvásárolja a birtokot, és pár év alatt kisnyomtávú vasútat építtetett Borossebesig. A XIX. század végén már a Török és Wenckheim családok is rendelkeztek menyházai birtokkal. A XIX. század végi stílusban épült villák még őrzik az Osztrák-Magyar Monarchia hangulatát. A kis üdülőhelyen termálvizes strandot, sportpályákat és kempinget alakítottak ki. A fürdőhely a szűk völgy végén fekszik. Hőforrásai már a XV. század óta ismertek. Kezdetleges fürdője gróf Wenckheim Frigyes birtokába jutván, a tulajdonos bőkezűségéből ma az egyike a vidék legjobb berendezésű fürdőhelyeinek. Az üdülő 1886. május 13-án alakult meg, a bécsi császári belügyminisztérium 1891-ben léptette elő fürdőhellyé. Vízük mozgásszervi bántalmakat és női betegségeket gyógyít. A mély völgyben meghúzódó, alig 280 méterrel a tengerszín felett fekvő üdülőtelep fölött 700 és 1000 méter fölötti hegycsúcsok emelkednek.
A településről számos, jelzett turistaútvonal indul a közeli várromokhoz (Világos, Dézna) és barlangokhoz (Medvék barlangja, Denevér barlang) valamint a csodálatos környezetbe ágyazott pisztrángos tavakhoz.
Menyházát és Borossebest egy 1893-ban gróf Wenckheim Frigyes által építetett 20-22 kilométer hosszú és 760mm nyomtávú vasútvonal kötötte össze, amelyet 1893. augusztus 12-én adtak át a vasúti forgalomnak. A vasútvonal az ACsEV (Arad-Csanádmegyei Egyesített Vasutak) vonalához csatlakozott.

A vasút fő feladata a kő, a fa és a vasérc szállítása, valamint a menyházai fürdő könnyebb megközelíthetősége volt. (1893.)

Czárán Gyula (1847-1906)

A katolikus templom feletti temetőben van Czárán Gyula sírja feketemárvány kereszttel. Czárán Gyula (1847-1906) nagy magyar természetjáró volt, aki egész vagyonát és életét a nyugat-erdélyi hegyvilág feltárásának szentelte. A turista körutak atyja, a Bihar-hegység önzetlen feltárója és első kiépítője az Erdélyi Kárpát Egyesület tiszteletbeli tagja. Czárán Gyula a mai Zudor-villát (régen Paradeyser-villa) bérelte Menyházán. Paradeyser Lajos borossebesi főszolgabíró volt.

A fürdőtelepen az üdülőépületeken kívül szálloda, zárt fürdőmedence és nyári szabad fürdő is megtalálható. Érdemes megnézni a márványbányát. A fürdőből autóút vezet a Nagy-Arad-csúcsra (Izoj, 1014 m), közelében turistaház van.




Egy pillanatkép 1902-ből a 760mm nyomtávú vasútvonalról és Menyházáról a háttérben.




A képet Munkácsy Gyula úrtól kaptam. Köszönöm!

A képeslapon a bal oldali villát Czárán Gyula bérelte. A neve Zubor-villa (régebben Paradeyser-villa).

A jelen

Menyháza már a 19. század utolsó évtizedében, az alapító (gróf Wenckheim Frigyes) beruházásainak köszönhetően, gyógyfürdő rangot kapott, amikor is forrásait szakszerűen elemezték és befejezték az első gyógyintézet felépítését. Menyházát és Borossebest egy 1893-ban gróf Wenckheim Frigyes által építettett vasútvonal kötötte össze. A hosszú virágzás után hanyatlása igazán csak az 1980-as években kezdődött. A rehabilitációs programot egy sikeres EU-s pályázat alapján indították el, melyet a megyei önkormányzat is támogatott, és amelynek eredményeként látványosan megújult a fürdőtelep!

A fürdőhelyen található, a valamikor fényűző, mára már romos állapotú Wenckheim Fürdőház a Czárán emlékmű melletti kockaköves úton lehet eljutni. (Az emlékműtől pár száz méterre található.)

Egy szép villa Menyházán
 
Wenckheim Fürdőház (2007-ben lebontva!)
 
Wenckheim Fürdőház
 
Wenckheim Fürdőház
FOTÓK A FÜRDŐRŐL ITT

Szálláshelyek:




Borossebes - Sebis

Wenckheim-féle vashámor

A borossebesi (Sebiş) vasútállomás 1906-ban


Borossebes látképe 1920 körül
Felhasználási feltételek
Az eredeti kép a wenckheim.hu tulajdonában van.
Felhasználási feltételek
A fenti kép a felhasználási feltételek betartása mellett szabadon másolható.

A XVII. századtól Borossebesnek több birtokosa is volt, pontosabban 1387-1893 között. Wenckheim Frigyes gróf volt a 11. földesúri birtokosa.

Képforrás: http://epa.oszk.hu/00000/00030/02062/pdf/02062.pdf

A gróf 1891-ben vásárolta meg az 50 ezer holdas boros-sebesi uradalmat Waldstein Ernőtől. A megvásárolt borossebesi uradalomhoz tartozó Menyháza községben megtalálható volt 2007 márciusáig a gróf Wenckheim Frigyes által 1893-ban épült fürdő és parkja. A fürdőt 1903-ban átépítették, és 2007-ben lebontották. Képek itt...

 




Dézna - Dezna

E hegység völgyeiben fekszenek Arad megye észak-keleti részének románoktól lakott apró községei, melyek között legtekintélyesebb a régen Deszninek nevezett Dézna, az egykori mezőváros, egy Boros-Sebestől észak-keletre fekvő kies völgyben. A község fölötti erdős hegy tetejét a déznai vár romjai koronázzák. Környéke igen gazdag vaskövekben, melyeknek bányászása és kiolvasztása még nemrégiben is a lakosság egyik fő foglalkozása volt. A település Aradtól 95 kilométerre fekszik.

Pisztrángtelep Déznán

A település ősidők óta lakott volt, sok kelta és római régiség került innen napvilágra.

A Déznai Vár

A déznai vár
A déznai vár

A falu fölé emelkedő 389 méter magas hegy tetején található, a napjainkban romokban heverő Déznai vár, amely 1318-ban már állt. 1387-ben a Losonczyak kapták meg az uradalmat, amely 1550-ben Losonczy István, majd özvegye tulajdonába került. 1574-ben a várat elfoglalták a törökök, és csak 1596-ban sikerült a magyaroknak visszaszerezniük. 1658-ban Kornis Zsigmond emberei újra feladták. A déznai uradalomhoz ekkor 51 helység tartozott, a jól felszerelt várat pedig mindenütt virágos- és gyümölcsöskertek vették körül. Az erdélyi fejedelmek hiába kérték vissza Dézna várát, a törökök nem adták. Később, a hagyomány szerint, a borosjenői pasa részére a várban elzárt száz leány a puskaporos kamrát meggyújtva, a várat magukkal együtt a levegőbe röpítette. Az tény, hogy 1693-ban Borosjenővel együtt Dézna is magyar kézre került, de akkor a vár már romhalmaz volt. A várat később Rajnald, modenai herceg birtokolta, aki 1732-ben megszerezte magának a déznai vasgyárat és a vidéken űzött aranymosási jogot. Ezek később a kincstárra szálltak, majd 1802-ben a Török család tulajdonába kerültek, királyi adományként. Ők építették a déznai vashámort, amely akkoriban a környéken űzött vasbányászat központja volt. A család kastélya a faluban állt, parkjában pisztrángtenyésztés folyt. A vashámort a Török-család után előbb a Waldstein-, majd a Wenckheim-uradalom vette bérbe. A Wenckheim-féle vashámor a falu felsővégében, egy ipartörténetinek minősíthető vashídon átkelve, a Menyházai völgy jobb oldalán található. A Jumelt telepen látható egy XIX. századi vasolvasztó, amely eredetileg 11 méter magas volt. Gránitkőből építették és tűzálló téglával bélelték ki. Még ma is láthatóak rajta a tűzrakásra és az olvadt vas kifolyására kialakított lyukak. A Waldstein Ernő gróf által 1861-ben épített, majd gróf Wenckheim Frigyes által 1892-ben modernizált, egykor 11 méter (36 láb) magas olvasztó mára már igen romos állapotba került. Ipari múzeumi emlékké nyilvánítása, rendbehozása és megőrzése igen fontos lenne! A vasércet a Vaskohi-plató triászkori dolomitjaiban található vagy a reziduális agyagokban feldúsult vas- és mangánoxidok és -hidroxidok szolgáltatták.

geocaching.hu
 


 
A Vaskohi-plató

 


A Béli-hegység formakincseinek változatosságát teljessé teszik a peremterületeken elhelyezkedő, sajátos színt képviselő, döntően triász időszaki mészkőből felépülő kisebb-nagyobb karsztfelszínek, melyek látványos felszíni formációk mellett viszonylag nagyszámú barlangot és karsztforrást eredményezett. A hegység keleti részén elterülő, s ezt a vonulatot uraló Vaskohi takarót Wettersteini és Rosia-mészkő, továbbá Dachssteini zátonymészkő alkotja. A Várasfenesi és a Déva takarókra tömegesen telepedett a fehér színű Oberrhatkalk mészkő. A hegység területén négy nagyobb mészkőfennsík ismerhető fel (2. ábra). A karsztfelszínek közül a legjelentősebb az alsótriász dolomitokra telepedett sötét kalciteres Guttensteini, továbbá típusos Steinhalmi és vöröses színű ammonites mészkövekből felépülő, és 400-800 m magasságban fekvő Vaskohi-plató. Sawicki a vaskohi karsztot, a Biharihoz hasonlóan, két generációsnak tartotta, elhatárolt egy idős, szenilis fázisban levőt, mely feltehetőleg pannon eredetű, s egy juvenilis ko- rút, mely jelenleg is alakul. A karsztosodásra alkalmatlan szürke dolomit csak a Kismoma (Momuţa)-vonulat keleti lejtői mentén bukkan felszínre. Az északról a Menyháza-Birhegy, délről, pedig a Kalugyer (Călugăr)-Moma tektonikus vonalak mentén elhatárolható 65 km2 területű fennsík kétségtelenül a hegység karsztformákban leggazdagabb területe. Nyugati határát a perm időszaki kvarcit homokkőből és Werfeni palákból felépülő Kismoma-hegység gerince képezi. A fennsík felszíne igen változatos: az enyhe lejtésű karrmezőket zsombolyokkal "megszórt" platók és dolinák követik. Tipikus karrmező található Móctelep (Câmp Moţi) mellett. A dolinák nagysága - a több négyzetkilométeres területűtől, mint amilyen a vaskohmezei (Câmp), uvalának is nevezhető medence, az alig 12 méteres (Neaga-mező) átmérőjűkig - igen változatos. A platókat változatossá teszik a Mihutia (1904) által zsákvölgyeknek nevezett deráziós, lefolyástalan völgyek sokasága.

2. ábra A Béli-hegység geomorfológiai viszonyai
Figure 2 Geomorphological conditions of the Béli Mountains

Forrás: www.sci.u-szeged.hu Géczi Róbert



VISSZA AZ OLDAL ELEJÉRE

Minden ami Wenckheim...