Wenckheim-kastélyok: Ráró
 
 
KEZDŐLAP

A CSALÁD TÖRTÉNETE

KEZDOLAP / A KASTÉLYOK / RÁRÓ

A rárói "Wenckheim-kastély"


Ásványráró Szigetköz középső részén a Duna mellett fekszik, Győr és Mosonmagyaróvár között szinte félúton. Önálló község a Szigetköz közepén, a Duna jobb partján, a szigetközi 1401. sz. út két oldalán. Győrtől 20 km, Mosonmagyaróvártól 22 km távolságra. Két település, Ásvány és Ráró egyesítéséből jött létre 1936-ban. A nyelvészek szerint az Ásvány helynév mesterséges árok; ásott tó, kút jelentésű; a Ráró sólyomféle ragadozó madár, kerecsen jelentésű és valószínűleg személynévből vagy erdőnévből átvéve változott helynévvé.

A 19. század elején mindkét település jelentős fejlődésnek indult. Fényes Elek szerint a Héderváry-uradalomhoz tartozó Ásványon 1300, a gróf Sándor Móric által bírt Rárón 500 fő élt, mindkét település híres vízahalászatáról és káposztá-járól, valamint hasznos legeloket bír a szigetekben. Zsejkén ekkor 20 fő élt, ahol „erdő, vendégfogadó, majorság” volt. Csaknem ugyanezeket írta 1851-ben is, csak Ráró-nál jegyzi meg, hogy „sok dunamalom és sok gyümölcs”. A 19. század második felében Ráró előbb báró Sina János, majd a gróf Wenckheim-család kezére került. A 40 holdas parkban álló, nemrég még ékes kastély ekkor már omladozott, a századfordulón le is bontották, kövei egy részét a rárói templom 1903. évi bővítésénél használták fel. Sina János alapította a róla elnevezett János-majort. A települések összlakossága ez idő tájt meghaladta a 3000 főt.

A rárói templom

Ünnepi szentmisére gyultek össze a hívek Ásványráró rárói részén. Száz éve épült Szent Rókusról nevezett templomuk, amit erre a jeles alkalomra gyönyöruen felújítottak.(2002 október Hitvallás.hu)


Az adatok forrása a wikipédia: