Wenckheim-kastélyok: Gyula
 
 
 
KEZDŐLAP / A KASTÉLYOK / GYULA
Gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély

A kastély honlapja: www.gyulaikastely.hu



A Gyulai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély:
- turisztikai vonzerővé fejlesztése, és
- látogatóközpont létrehozása

Oldal megnyitása itt.


Panorámaképek


Saját fotóim a kastélyról: (kérem kattintson az ikonra)

Mivel a kastély a XIX. század végén az Almásy család tulajdonába került (a Wenckheim családtól) Wenckheim Frigyes és Wenckheim Krisztina vissza akarta vásárolni a Wenckheim család részére, de az Almásy család nem akarta eladni nekik reális áron! Emiatt épült meg Szabadkígyóson a Wenckheim család - és akkor Magyarország - egyik legnagyobb, legimpozánsabb, és egyik legmodernebb kastélya!

Harruckern János György 1723-ban kapta meg a gyulai uradalmat, s az akkori huszárvár területén kastélyt építtetett, az ő nevéhez fűződik a szlovákok, románok és svábok Békés megyébe telepítése.

A kastély építésének története

A gyulai Wenckheim-Almásy-kastély eredetileg 1745 előtt épült, és 1902-ben érte el jelenlegi megjelenését.

Lovardája 1832-ben épült, majd az 1950-es években uszoda lett, és e minőségében újították fel 2004-ben. A Gyulai Várfürdőhöz tartózó volt lovarda, jelenleg uszoda felújításának tervezője: Fajzi Zsuzsanna és Fajzi Tamás, Fajzi Építész Stúdió Kft., Békéscsaba.

Harruckern János a középkori vártól délre, az egykori huszárvár helyén 1745 előtt építtette fel kastélyát. Erre fia később emeletet építetett. A 18. században az új földesúr, báró Harruckern János György a várban serfőzőt és pálinkaházat rendezett be, cselédlakásokat épített és helyreállítatta a várbörtönt. Fia, Harruckern Ferenc a huszárvár kaputornyát, melyen át a kastélyba bejárat vezet, barokk stílusú átalakítással felújíttatta, emeletesre építette át, rajta órát helyeztek el és párnatagos toronysisakkal fedték le. A kastély bővítésére, Franz Anton Hillebrant, kamarai főépítész 1761-62-ben tervet készített, de ez nem valósult meg. A kastély 1795-ben leégett. Wenckheim Józsefné 1798-ban az előző helyére felépítette az új kastélyt. Ennek központi részét a kápolna foglalta el. 1801-ben ez a kastély is a tűzvész áldozata lett.

A 19. század elején az egykori vár megmaradt sánc- és bástyamaradványait is lebontották, helyükön díszkertet létesítettek. Az egykori vár egyetlen megmaradt része az ún. Kerecsényi-kaputorony. A keleti oldalon lévő párja az 1803-ban befejezett munkálatok során készült. Az 1801-es nagy gyulai tűzvész után, amely szinte az egész várost elpusztította, gróf Wenckheim Ferenc hívására Gyulára került Id. Czigler Antal a leégett urasági kastély megújítására. Ettől fogva, mint urasági építőmester 60 éven át állott a Wenckheim család szolgálatában! Wenckheim Ferenc az új copf stílusú kastélyát a gyulai Czigler Antallal építtette meg 1803-ban. A késő barokk, klasszicista stílusú kastély manzárdkupolás középrésze felett a főhomlokzaton attikafal emelkedik, a kapu előtti erkéllyel és későbbi kocsibehajtóval. Északkeleti homlokzatán a mellékrizalitok előtt is áll egy-egy erkély. Déli homlokzata gazdagabb architektúrájú. Középrésze hangsúlyosabb, a vasrácsos erkélyt két-két oszlop tartja. Helyiségei az épületen keresztülfutó folyosóra vannak felfűzve. A volt kaputorony már akkor összeépült a kastéllyal, ennek az átépített toronynak a mását építették meg a kastély keIeti oldalán.


A dél-keleti torony az észak-nyugati torony másolata.

Wenckheim Stefánia és Almásy Kálmán 1855-ben kötött házassága révén a gyulai Harruckern-Wenckheim-kastély az Almásy-család tulajdonába került. A nagyszabású átalakítások keretében a Wenckheim-család által építtetett szárnyépületekre emeletet húzattak. Később a frigyből született örökös is végeztetett további átalakításokat a kastélyon, amelyet akkoriban angolkert övezett, halastóval, erdőkkel, gyümölcs és vadaskerttel, sőt a Körös egyik ága is a fák lombjai alatt folydogált. Almásy Dénes az épületet felújíttatta 1888-ban, majd 1902-ben az oldalszárnyakat emeletesre építtette Sztraill Ferenc építésszel.

Almásy Kálmánról néhány szóban: A kétegyházi hitbizomány ura, Dénes bátyja, I. Kálmán (Pest, 1815–Kétegyháza, 1898) lelkes barátja volt a humanizmusnak, apostola a népoktatásnak: Sarkadon például a felsőbb népiskola javára 28 katasztrális hold földet adott, a sarkadi árvaház javára alapítványt létesített. Pesten született. Iskoláit öccsével együtt Aradon, Pesten, a bölcsészetet és jogot pedig Pozsonyban végezte. 1833–1846. közt katonaként szolgált, első osztályú huszárkapitányként szerelt le. 1848-ban Békésben és Biharban a nemzetőrséget szervezte, s annak parancsnoka lett a szalontai járásban. Nemzetőreit 1848 nyarán még levezette a Délvidékre, de megbetegedése miatt nem vehetett részt a további fegyveres küzdelemben. Édesapjával előbb Sopronba, majd Badenbe utaztak, gyógykezeltetésre. Csak 1855-re gyógyult fel, s még ez év július 23-án feleségül vette Wenckheim Stefánia Mária grófnőt. E házasság révén jutott az Almásy család birtokába a gyulai kastély, ahova 1888-ban költöztek be.
Híresen humánus ember volt: a betegeket gyógyíttatta, az öregeket istápolta, az egyházat támogatta, embertársait megbecsülte. Azokat soha nem a rangjuk, hanem belső értékeik szerint értékelte. A feltűnést mindig kerülte. A nagypolitikába nem ártotta bele magát, pedig a 1885-ben a király valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki. Alkalmazottait szerette. Birtokait tetemesen növelte. Feleségét imádta, gyermekeiért rajongott.

Forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/100_falu/Ketegyhaza/pages/005_ketegyhaza.htm

A fenti kép a wenckheim.hu saját gyűjteményéből származik.

Az Almásy-család közeli jóbarátja volt Erkel Ferenc, róla kapta a nevét egy mezei juhar az említett parkban. Nem ez volt az egyetlen kastély az Almásyak birtokában sem, övék volt a kétegyházi is, melyet a XIX. században Ybl Miklós tervei alapján romantikus stílusban bővíttettek, valamint a sarkadi klasszicista kúria is. A kastélyban színházterem is volt.

A többször átépített, tömeg- és téralakítását tekintve az Alföld területén ritkaságszámba menő kastély a gyulai várral egységes építészeti együttest alkot. Színházáról már az 1700-as évek közepéről van adatunk. Barokk konyhája is különlegességnek számít. Kultúrtörténete szempontjából kiemelendő, hogy az Erkel család három generációjának tevékenysége kötődik a kastélyhoz.

Egy szép képeslap a kastélyról:


Egy korszaka a kastélynak.... Csecsemőotthon. Forrás: Békés Megyei Levéltár

Kastélylépcső volt... nincs...

Itt még meg volt a lépcső a park oldalán.

Itt már nincs meg a lépcső a park oldalán.

 

A Sissi-szobor

A Várfürdő hátsó kijáratain kilépve az Élővíz-csatorna partján található a Csigakert. A benne lévő mesterséges domb egykor csigaszerűen felfutó sétányáról kapta a nevét. A park elején található a Sissi-szobor. Alkotója Felek Gyula (1879-1950) helyi születésű szobrász - Fadrusz János tanítványa. A carrarai márványból készült, szép arányú, míves posztamensen emelkedő szobor Erzsébek királyné (1837-1898) és a magyar nép közvetlen, emberi kapcsolatának megnyilvánulása.

Forrás: www.turizmus.bekesmegye.hu/

Sissi szobor (Sissi-szobor)


A régi Gyula képeslapokon




A régi Gyula képeslapokon című albumot köszönöm Csákabonyi György Úrnak.
Az albumot a www.gyulainfo.hu ajánlotta.


Unokáink sem fogják látni...

163. adás, MTV 2004. november 29.

Először egy olyan közismert házról beszélek, ami még jó állapotban van, és sokan látták is már.


Almásy-kastély, Gyula. A cselédszárnyat, avagy - korábbi funkciója szerint nevezve - a "vigadó-szárnyat" a város hasznosította napjainkig. Maga a kastély meg a megyéé volt, pontosabban a megye használta, mert a Wenckheim, majd Almássy-kastély egésze az ország, vagyis a Kincstár tulajdona. A vigadó-szárnyat a főépülettől egy úgynevezett huszártorony választja el, amelyet már korábban helyreállítottak. Van belőle még egy a kastély másik oldalán. Az az eredeti, földszinti része a törökkor óta áll. Az előbbit a szimmetria kedvéért építették a kastélyhoz. A kastélyt mindössze egy drótkerítés választja el az Almásyak korábbi kastélyparkjában kiépült városi fürdőtől. Ez a helyzet sem könnyítette meg a jó döntést: mi is legyen a nagy házzal? Különös az épületegyüttes sorsa. 1720 óta többször megépítették, átépítették, le is égett közben. A mai arculata tulajdonképpen 1803-ra készült el a Pesten is építő Czigler Antal tervei szerint. A Wenckheim lányok egyike (Wenckheim Stefánia Mária és gróf Almásy Kálmán) egy Almásy grófhoz ment férjhez, és innentől Almásy-kastély néven ismeretes Gyulán - a strandról is jól látható - kastély. A népszerű meleg vizű strand arra ösztönözte a megyei önkormányzatot, hogy lehetőleg idegenforgalmi hasznosítást szerezzen a hatalmas épületnek, ezért is kínálták 99 évre bérbe akár egy euroért is, csak csinálja meg valaki, használja ésszerűen, és persze építsen a bölcsőde helyett - amely itt foglalt helyet az Almásy-kastélyban - egy másikat, ahová a gyerekek elhelyezhetők. A ház természetesen műemlék, és bár használják, használták, tatarozásra szorul.

Van egy remek nagy terasz a stranddal ellentétes, a díszudvar felőli oldalon. A nagy terasz alatt van a főbejárat. Ha bemegyünk, rögtön feltűnik egy nagyon szép kovácsoltvas pincelejárat, ha jól emlékszem, Pétervására kastélyában láttam hasonlót korábban. Már a díszlépcsőházban is látszott jól, hogy mire használták a kastélyt. A csecsemőgondozáshoz sok minden hozzátartozik, nem biztos, hogy az álmennyezet és a neoncsövek is... De hát egyszer majd csak lekerülnek innen, ha a kastély új funkciót kap! Három évvel ezelőtt készítettem az eddig bemutatott felvételeket. Azóta újra és újra arra járva próbálom nyomon követni az eseményeket.


Egy évvel ezelőtt például azt láttam, hogy bontják az oldalszárnyat és eltűntek az ablakai. Most pedig, egy újabb félév elteltével az látszik, hogy a nagyjából lebontott cselédszárny falait visszaépítik, beton pilléreket kap, majd új födémet, és azt hallani, hogy a műemlékes előírásoknak megfelelően épül újjá. Ám a kincstár csak a szerkezeti megerosítéseket végezteti el, a belső kialakítás a majdani felhasználóra marad. Kitakarították a nagy pincét, ami végig ott húzódik az épületszárny alatt. Ez a turisztikai célokat szolgáló későbbi felhasználás számára újabb lehetőségeket nyit.

Mint minden jelentősebb kastélyhoz, a gyulai Almásy-kastélyhoz is tartozott sok kisebb-nagyobb különálló ház. A várral szemben áll az egykori fedett lovarda épülete. Egy évvel ezelőtti felvételemen még a műemlék táblán olvasható volt, hogy 1832-ben épült. Már akkor úszodaként működött, egy modernek nevezett tetőt kapott az eredetileg megépített helyett. Most az új, fából faragott lófejek már a megújult uszodára, avagy lovardára tekintenek, amelynek teljesen új teteje, ez a fából készült szerkezet sokkal jobban illik a klasszicista házhoz, mint a korábban modernnek tartott üvegépítmény.

Visszaépítették azt a karzatot, avagy teraszt, ahonnan korábban a lovardában gyakorló, vagy bemutatókat tartó lovasokat nézni lehetett és a faragott lófejek mellől nézhetik most a vendégek az úszó embereket. Meglepett, hogy a műemlék tábla nem kapott újra helyet a ház utca felőli homlokzatán A gyulai Wenckheim-Almásy-kastély sorsáról még nyilván majd sokat kell beszélni a jövőben.

Forrás: www.mtv.hu/

Harruckern-Wenckheim-Almásy kastély kutatása 2003-ban

Derdák Éva
festő-restaurátor
Szakterület: Falkép, vászonkép.


Mogyorósy / Mogyoróssy

A család rövid története

Vas vármegyei eredetű, római katolikus vallású család. Mogyorósy János 1634. június 24-én, Bécsben kiállított armálissal (Habsburg) II. Ferdinánd magyar királytól nemesség- és címeradományt nyert. Általa megnemesíttetett: felesége Mészáros Katalin, gyermekei György, István, Orsolya, valamint felesége előző házasságából származó mostohagyermekei Szalay Pál és Éva. Borovszky Samu adatai szerint a család Benkeházán (ma: Pusztacsó része) és Kis-Patyon (ma: Kőszegpaty része) volt birtokos, később Veszprém, Győr, majd Békés vármegyébe költözött. A veszprémi családág a XIX. század közepén kihalt, de a győri és a békési ág ma is virágzik. Nemességkihirdetések: Vas vm. 1635. ápr. 23.; Veszprém vm. 1728. ápr. 21/23. és 1765. márc. 25.; Békés vm. 1833. nov. 27.; Sopron vm. Az 1754/55. évi országos nemesi összeíráskor Sopron vármegyében M. István; Vas vármegyében M. János, Mátyás, József és M. Ádám; Zala vármegyében M. János fordulnak elő az igazolt nemesek között. Győr vármegyében a legutolsó nemesi összeírás 1842-ben volt, az összeírt nemesek listájában Mogyorósy Pál győri lakos szerepel. Az armálisban feltüntetett módon az eredeti családnév kétségtelenül a Mogyorósy, de a győri ág elágazásaiban a "-sy" és a "-ssy" névvégződések egyaránt előfordulnak. (Megj.: napjainkban a családi név viselőinek többsége a Mogyoróssy névváltozatot használja, és a genealógiai szakmunkák is leggyakrabban csak ezt a változatot említik - helyenként Magyaróssy formában.)

A család címere

Forrás: http://hu.wikibooks.org/wiki/...

Álló, csücsköstalpú tárcsapajzs kék mezejében, zöld talajon emelkedő csonka fatörzs egyetlen zöldellő ágán ülő, jobbra néző, szárnyait kitáró s repülésre készülő sólyom, mely csőrében - a család nevére utalva - mogyoróterméses, zöldellő mogyorófa-gallyat tart. Sisak: jobbra fordult nyitott sisak koronával. Sisakdísz: a pajzsbeli, mogyorófa-gallyat tartó sólyom. Takaró: kék-arany, vörös-ezüst.

A Mogyorósy / Mogyoróssy család neves tagjai

Ádám (XVII. sz. második fele) Szombathely város főbírája, főszolgabíró; Elek (1869-?) Csanád vármegye törvényhatóságának tagja, battonyai földbirtokos; Gyula (1875-?) budapesti hangszergyáros és zenei szakíró; István (1925-1991) szobrász és kőfaragó, a Gyulai Művésztelep vezetője; János (1771-1844) békés-csanádi nemesi felkelő, gyulai városi tanácsos, a város főbírája; János (1805-1893) a gróf Wenckheim-család uradalmi gazdatisztje, múzeum- és könyvtáralapító történész, Nagy Iván munkatársa, a Mogyoróssy-család és Békés vármegyei nemes családok történetének kutatója, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár (Gyula, Városház utca 13.) névadója, a városban emellett utca is viseli nevét; Mátyás (1752-?) cs. kir. hadbíró; Mátyás (1777-?) bélháromkúti apát, győri kanonok; Pál (XVII-XVIII. sz. fordulója) Szombathely város főbírája, szolgabíró; Pál (1796-1868) pápóci prépost, győri kanonok; Sándor (1881-1960) szobrász. Az 1634-ben társnemesített, azonos címert viselő, anyai ágon vérrokon családból: Szalay István (1891-1976) okl. mezőgazda, a protestáns Johannita Rend Magyar Tagozatának jogi lovagja.

Forrás: http://web.t-online.hu/gkissexternet/ 2009. december 12.


Wenckheim-termet avattak a Harruckern gyulai központjában

Dr. Görgényi Ernő: A néhány hónap alatt történtek felérnek a városrész rekonstrukciójával.

Beszterczey Judit (gyulaihirlap.hu), 2011. június 14. 15:49

Jeanne-Marie Wenckheim Dickens és Mikulán Róbert. Fotó: Pénzes Sándor


Teremavató ünnepséget tartottak a Harruckern János Közoktatási Intézmény gyulai központjában. A város legnagyobb, 260 személyes terme péntektől a Wenckheim nevet viseli. A rendkívüli eseményre elfogadta a meghívást Jeanne-Marie Wenckheim Dickens grófnő és gróf Engelbert Wenckheim . Eljött Simon István térségi tanácsnok, Doboz polgármestere.

Megtisztelte jelenlétével az eseményt dr. Kovács József országgyűlési képviselő, s köszönthettük dr. Görgényi Ernőt , Gyula város polgármesterét, továbbá részt vett a megnyitón Balogh József , Szabadkígyós polgármestere. Díszvendégekként jelen volt gróf Csáky Hajnalka és gróf Csáky István. Kazinczy István, a Körösladányi Helytörténeti Gyűjtemények Háza gyűjteményvezetője, a Wenckheim család avatott kutatója jelentősen hozzájárult ahhoz az impozáns kiállításhoz, ami a névadó ünnepséget kíséri, s június 30-ig tekinthető meg a látogatók számára. Természetesen nem hiányozhatott a Harruckern vezetője, Mikulán Róbert igazgató sem.

A méltató beszédek egyaránt kiemelték, hogy a Wenckheim-teremnek helyt adó TISZK épület helyén tavaly még egy romokban álló épületcsoport állott. Különösképp dr. Görgényi Ernő polgármester adott annak hangot: szinte hihetetlen, hogy néhány hónap alatt olyan fejlesztések történtek a gyulai Harruckernben, amelyek felérnek a városrész rekonstrukciójával is. Mikulán Róbert igazgató hangsúlyozta, a Harruckern jelenlegi állapota, a fejlesztések kizárólag közös összefogással és szívós munkával jöhettek létre. Az oktatási komplexum vezetője azt is elmondta: sokáig tanakodott azon az iskola stábja, melyik Wenckheimről nevezzék el a termet. Végül a Wenckheim családot választották a névadónak, hiszen annyi remek személyiség élt eme nemesi família tagjai között. Osztotta Mikulán Róbert véleményét Kazinczy István , a Wenckheim család szenvedélyes kutatója. A gyűjteményvezető élvezetes előadásából például kiderült: Jókai Mór gróf Wenckheim József Antalról mintázta az Egy magyar nábob című regényének hősét. Wenckheim Krisztina pedig híres volt jótékonykodásairól: az egyik árvaháznak (melyiknek) például százezer forintot adományozott az 1800-as évek végén. Gróf Wenckheim László pedig a hiedelmekkel ellentétben már Széchenyi Zsigmond előtt megalapozta a magyar lótenyésztést..

A kutató előadását követően Gróf Engelbert Wenckheim lépett a mikrofonhoz: az Oettinger-, és a Pécsi Sörgyár tulajdonosa azért utazott Bécsből Gyulára, hogy részt vehessen az ünnepélyen. Gróf Engelbert Wenckheim elmondta: bár már törve beszéli a magyar nyelvet, a hazája mindig Magyarország, Békés megye és Doboz marad.

Jeanne-Marie Wenckheim Dickens grófnő pedig azt emelte ki: azért költözött haza Dobozra Angliából, hogy az embereket szolgálhassa. A karizmatikus grófnő szerint sokkal büszkébb a család által épített templomokra és iskolákra, mint egykori kastélyaikra. A beszédek után Emődi Ildikó operaénekesnő és Gál Csaba zongoraművész csodás koncertje következett. Az esemény fénypontjaként pedig a Wenckheim családdal együtt leplezték le az gyulai aulát díszítő Wenckheim-névtáblát, majd nagyszabású állófogadás következett.

Forrás: http://www.gyulaihirlap.hu/index.fcgi?rx=&item=&akadaly=&nyelv=hu&menuparam_8=4587




VISSZA AZ OLDAL ELEJÉRE

Minden ami Wenckheim...