A Doboz, Kossuth tér 15. szám alatt található épület (ma általános iskola) egykor a Wenckheim család vadászkastélya volt. 1805 és 1810 között épült, 1850-ben és az 1900-as évek elején átépítették historizáló stílusban. Később megint átépítették. L-alaprajzú egyemeletes épület belső udvarral. A mára már teljesen átalakított épületben általános iskola működik. Mellette 1854-ben Ybl Miklós tervei alapján romantikus stílusban istálló és kocsiszín épült. Ezek az épületek már olyan mértékben átlettek alakítva az évek során, hogy műemléki jellegük megszűnt. 1803 és 1807 után az 1816-os nagy árvíz borította el a község egész határát és a későbbi grófi park helyén álló falurészt. A gróf ezután itt angolparkot alakított ki, és a korábban ezen a részen lakókat áttelepítette a Hatháznak nevezett új falurészbe. 1823-ban is volt árvíz. Az 1830-as pedig még annál is nagyobb méreteket öltött.

Részlet az 1936-ban megjelent Békés Vármegye című könyv 806. oldaláról

Dobozi uradalmi boríték

Dobozi uradalmi kimutatás

A fenti cikk 1899. december 2-án jelent meg.

Dobozi Wenckheim-kastélypark
Doboz, Holt-Fekete-Körös partja

Nagyon szép videó, érdemes végignézni. Forrás: http://youtu.be/-wMtmck9J_c

A volt kastély mögött a Holt-Fekete-Körös ágától körülölelve 3,7 hektáros kastélypark fekszik, melyet az 1880-as években alakítottak ki a Wenckheimek angol stílusban. Jellemző fái: kocsányos tölgyek, platánfák, hársak, vadgesztenyék, páfrányfenyő és erdei fenyő facsoportok.

A park 1979 óta természetvédelmi terület, Doboz Nagyközség vezetősége ennek a parknak a rehabilitációját elsőrangú feladatnak tekinti. A Kastélypark a nagyközség központjában a Holt-Fekete-Körös és a Vésztői út által határolt 3,7 hektáros természetvédelmi terület. Az 1850-es években a Wenckheim grófok létesítették. A parkban több százévesnél is idősebb gyönyörű fa látható. Az elhanyagolt, ligetes angolparkban találjuk a családi mauzóleumot és a kápolnát is (1896-1902). 1902-ben szentelte fel Radnay Farkas kanonok a később részletesen bemutatott Szent Kereszt kápolnát és Wenckheim-kriptát.

Jeanne-Marie élete és kalandjai

Cowgirl lóháton (1960, Argentína)

Tudnia kell az embernek, honnan jön, hova tart - mondja örökkön örökké Jeanne-Marie Wenckheim Dickens, mikor megkérdezik: mi a csudának költözött haza Angliából? A grófnő - az író Charles Dickens ükunokájának özvegye - hetven pár évét a szerencse, a kaland és a csodák lengték körbe. A cikk folytatása...

Az összes cikk a wenckheim.hu-n Jeanne-Marie Wenckheim Dickens grófnővel kapcsolatban:
- Jeanne-Marie élete és kalandjai
- Emlékekkel teli koffer

A Szent Kereszt kápolna és a Wenckheim-kripta

A park legmagasabb pontján építtette fel gróf Wenckheim Dénes a környék "ékszerdobozának" nevezett neoromán stílusú Szent Kereszt kápolnát és a Wenckheim-kriptát. Az építőmester a bécsi Nicolaus Schiedek volt.

A kápolna és a Wenckheim-kripta 1902-ben készült el. Alapkövét 1897 nyarán rakták le. A faragványok készen érkeztek, de a kripta külső díszeit és a templom külső köveit helyben faragták ki. A téglákat a halastónál égették. A templomot először a főútra, a kastély mellé tervezték, de a falu belterületén nem lehetett volna az előírások miatt kriptát építeni.

Az egyhajós félköríves szentélyzáródású templom eredetileg a grófi család kápolnájának épült. Főhomlokzatának jobb oldali részén a homlokzat előtti torony található, a másik oldalon körív alaprajzúan ugrik elő a lépcsőfeljáró. A sekrestye a hajóhoz félkörívesen kapcsolódik. Az épület tetőszerkezete vasbetonból készült, Magyarországon az elsők között itt alkalmazták ezt az építészeti technológiát. A rendkívüli szépségű mészkőtufából készült szószék bécsi mester munkája, egykor a világkiállítás nagydíját nyerte el! A márványmozaik előképek Szent Dénest és Szent Frigyest ábrázolják. Az oltár két oszlopának anyaga a különlegesen értékes egyiptomi márvány, melyet hatalmas, csiszolt féldrágakövek tesznek még díszesebbé. A csodálatos főoltár fehér carrarai márványból készült, a feszület Fadrusz János alkotása. A keresztelőkút nyolcszögletű, tetejét nyolc, egymás kezét fogó kisgyermek díszíti, salzburgi vörös márványból készült.
A templom és a kripta kupolája egyaránt velencei aranymozaikból készült, és szenteket, bibliai jeleneteket ábrázolnak. A kripta kör alaprajzú épület, középen található az oltár, és a kupola alatt két-két oldalon kápolnaszerűen kapcsolódnak a temetkezési helyek.

A kápolnát a Szent Kereszt felmagasztaltatása tiszteletére 1902. június 7-én szentelték fel. A szertartásra Schlanek bíboros ígérkezett, de megbetegedése miatt Radnay Farkas kanonok, felszentelt püspök helyettesítette az ünnepélyen. A gerlai csőszháznál várta a gróf és a falu vezetői, ahol a régi Fehér-Körös hídja állt. A szertartást nagy eszem-iszom követte a Wenckheim család számlájára. Az idegeneknek a kocsmákban főzettek. Az ú.n. intelligencia (kasznárok, ispánok, tanítók) részére, akik voltak vagy nyolcvanan, a parkban terítettek. A cselédek is kaptak egy kilogramm húst és egy liter bort. Száz szegény részére még öt ezüstkoronát és egy-egy cipót is kiosztottak.

Az 1978-as békési földrengéskor életveszélyesen megsérült a templom. A restaurálás megkezdése előtt ár- és belvíz is pusztított. A felújítás hárommillió forintba került. Hat évig húzódott el a munka. Az összeg felét a doboziak adták össze, illetve munkával egyenlítették ki.

A katolikus gyülekezet

Dobozon a katolikusságot kezdetben csak a földesúr és közvetlen személyzete képviselte: "Mindnyájan a' Kálvinista vallást tartyák, kivévén hol egy, hol két Erdőtcsőszöket, kik többnyire Catholicusok szoktak lenni."

Wenckheim Rudolf gróf 1865-ben a Győr megyei Ikrényből hozott magának parádés kocsist, Kovalovszky Pál személyében. Az ő hívására 1867-1868 táján négy-hat család (mint a Dancs, a Tóth, a Bukta és a Kovalovszky) jött utána. Ekkor kezdtek megsokasodni az itteni katolikusok. 1879-ben már iskolát is emeltek, melynek az avatásán 44 családfő jelent meg. Míg nem volt templomuk, vasárnaponként az iskolában gyűltek össze. Egy kis harangot is vásároltak.

A földesúr egyben az egyházközség kegyura is volt. Eredendően a jezsuitákat kérte fel, hogy adjanak tervet egy lelkigyakorlatos ház felállításához. Az volt az alapelve: "Ha van jó pap, akkor van jó nép is. Ha nincs jó pap, hogy legyen jó a nép?" A jezsuiták azonban nem tudtak papot adni.

Ősszel érkezett meg az első tisztelendő: Kovács Márk. Testalkatára is, lelkileg is derék ember. Mondják: szerette a szegényeket. Négyéves szolgálat után tovább állt. 1910-ben halt meg. Ruszka Antal Zoltán követte, aki 1904-től a németgyulai hívek káplánjaként szolgált. 1906 júliusában került Dobozra. Javadalmát kétezer-négyszáz korona, s teljes ellátás jelentette. 1908-ban fizetését négyezer koronában állapították meg.

A plébánia vastag vályogfalával kényelmes, száraz, de legalább százéves épület volt. Ebben lakott korábban az ispán, majd az uradalmi orvos. Két utcai szobáját a gróf fenntartotta vendégszobának, míg 1912-ben a kastélyt ki nem bővítették.

1910. február első vasárnapján 24 taggal alakult meg a dobozi oltáregyesület. A következő esztendőben Póstelek a plébániához csatlakozott. Doboz 1911. november 1-jétől lett önálló plébániaegyházzá, a plébános ünnepélyes beiktatására 1912. január 21-én került sor. A gróf ekkor évi hatszáz koronát engedélyezett a templom kiadásainak a fedezésére. A felszerelésének nagy részét is a grófi család biztosította. 1913 áprilisában az első szentáldozásra, május 3-án pedig az első bérmálásra is sor került. Ekkor gróf Széchényi Miklós megyés püspököt a főszolgabíró a falu elöljáróival együtt fogadta a hídnál. A környékbeli papok és a gróf a kastély előtt várták a vendéget. Tiszteletére díszebédet adtak.

Sokan a szegények közül magát a grófot kérték fel keresztapának, mert ötvenforintnyi ajándékot kaptak tőle ilyenkor. Őket hívták "ötvenforintos katolikusnak".

A magtár

A Szent Kereszt kápolna és a Wenckheim-kripta műemlék jellegű épületek mögött áll a Vésztői út 12. szám alatt az 1863-ban épült romantikus stílusú háromszintes, silótornyos magtár épület, amely Ybl Miklós kiemelkedő alkotása. Itt is láthatjuk, hogy milyen korszerű és meglepő, valamint nagyvonalú alkotást hozhat létre az építész, ha a szükségletek kielégítésére törekszik. Ybl Miklós műve igazi előfutára a mai archietonikus törekvéseknek. Maga a három emeletes magtár tektonikusan zárt tömb, egyszerű bélletes, gótizáló ablakokkal. Könyöklői ferdék, nehogy por, piszok, rakodjék rájuk, felettük egyszerű, lépcsős párkánytag. Az ablakok között alulról felfutó lizénák, a második emelet felett párkány, így a harmadik emelet nyílásai frízként koronázzák az épületet. Rajta alacsony nyeregtető.

A tömböt a mellette álló szárító toronnyal a második emeletig egyetlen köríves nyílás köti össze. Ez fedett aláhajtó a terményt szállító kocsik számára. Se profilja, se párkánya, se váll- vagy zárköve nincs, a hatalmas ívet akár Lajta Béla is tervezhette volna. A szárító torony földszintjét félköríves ablakok, emeleti falait pedig a vak árkádos felső frízig négyszögletes kis szellőzőnyílások tagolják. Érdekes, hogy az utóbbiak mindig csak a szemben álló falakon vannak azonos magasságban! Ezt a belső szárító szerkezet írja elő. A torony sátorteteje mind a négy oldalon medallionos, (érem formájú faldíszítmény) sarkain lépcsősen leereszkedő, párkánnyal ellátott oromfalra borul.

Az épületet néhány helyen átalakították. A magtár -napjainkra erősen romlott állapota ellenére is- impozáns agrártörténeti emléknek számít.

Forrás: www.reise.info.hu , http://heraldicart.uw.hu

2007-re megújult a kastélypark

2006. július
A Körösök lágy ölén elnevezéssel életre hívott ökoturisztikai fejlesztési program Szatmári János dobozi és Pap János békéscsabai polgármester első kapavágásával vette kezdetét. A Doboz mellett Békéscsabát, Gyulát, Békést, Mezőberényt és Köröstarcsát is érintő, a kulturális örökségre és a természeti értékekre építő projekt összköltsége megközelíti a 950 millió forintot. A dobozi részberuházás teljes költsége 104 millió 844 ezer 373 forint, ebből 102 millió 85 ezer 673 forint a támogatás összege. A támogatás 75 százalékát az EU fejlesztési alapjából, 25 százalékát a magyar kormánytól nyerte a Körösök Völgye Natúrpark Egyesület. A beruházás keretében két gyaloghíd épül a Holt-Fekete-Körösön, megszépül a kastélypark, a Madár-foki erdőben ökoturisztikai útvonalat alakítanak ki, s részlegesen a Sámson-várat is helyreállítják.

Riport a dobozi Rozi nénivel...

Riport a dobozi Rozi nénivel, aki látta a Wenckheim kastély építését, és dolgozott a dobozi kastélyban. A riport itt olvasható.

Könyvajánlatom

Forrás: http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/100_falu/Doboz/index.htm

 

Érdekességek

GRYLLUS DÁNIEL - KALÁKA EGYÜTTES

Gryllus Dániel édesanyja, Fogarassy Éva Dobozon született az 1920-as évek elején.

Édesapja Gryllus Vilmos. 1969 őszén Mikó Istvánnal megalakította a Kaláka együttest.

A Szerelmes Földrajz (Duna TV) című műsorban mesél a Dobozon eltöltött gyermekkoráról. (2014.02.23.)

A VIDEÓ MEGYNYITÁSÁHOZ KÉREM KATTINTSON A LENTI KÉPRE.

1 perc 40 másodperctől mesél a Dobozon eltöltött szép emlékekben gazdag gyermekéveiről.

A videó forrása: http://www.mediaklikk.hu/duna (2013.02.23.)

 

VISSZA AZ OLDAL ELEJÉRE