Wenckheim-kastélyok

A Tarhosi Wenckheim-kastély és Zenepavilon

Magántulajdonban van a kastély. Nem látogatható.

Tarhos: A település egykor ősi puszta volt. Jelentősége 1775-től kezdődött, amikor a Wenckheim család birtokába került. A Wenckheim-kastély parkja helyileg védett, értékes faállománnyal, valamint gazdag madárvilággal rendelkezik. Az egykori kastély ma gyógypedagógiai intézetnek ad otthont, nem látogatható.

Nevét valószínűleg egy honfoglalás kori törzsfőről kapta. Természetjárók számára legfőbb látnivalója a XIX. században épült Wenckheim-kastély és annak 23 hektáros arborétum értékű kertje.

További sok szép légifotó megtekinthető Tarhosról Tóth Géza weboldalán.

A II. világháború után, 1946-ban Gulyás György szervezésében a volt grófi kastélyban énekiskola nyílt, ami Tarhos nevét országos hírűvé tette. A művészi kivitelű zenepalotát 1952-ben és 1953-ban 3,5 millió forintos beruházással építették, s Kodály Zoltán jelenlétében adták át rendeltetésének. A tarhosi általános iskolát, zenegimnáziumot és zeneművészeti szakiskolát azonban 1954-ben egy népművelési miniszteri rendelettel megszűntették és helyébe gyógypedagógiai intézetet létesítettek.

Az 1976 óta az egykori iskola hagyományra alapozva megrendezett Békés-Tarhosi Zenei Napok ismét országos hírnevet szereztek a településnek.

Tarhos község címere

A címer egy csücskös talpú, felső harmadában karcsúsított (vállazott) ékelt pajzs. A felső kékszínű mezőben egy arany líra található, a település zenei múltjára és jelenére utalva. Alatta egy emberarcú félhold a hajdani birtoktulajdonosok, a Wenckheim család címeréből lett átörökítve hagyományőrzésként. A jobboldali ezüst mezőben egy vörös kar íjat és nyílvesszőt tart, amivel a település honfoglalás kori törzsi vezetőjét szimbolizálja, mivel a község is egy ilyen vezető nevét vette fel. A baloldali zöld mezőben egy fehér kar tart három arany búzakalászt, a hit, remény és szeretet szimbólumát, valamint egy ezüstsarlót, mellyel a település mezőgazdasági jellegére utal. A címer tetején egy kilencgyöngyös bárói korona áll, a valamikori nemesi családok birtoktulajdonát jelképezve, tetején kettős kereszttel a vallási hovatartozást tükrözve. A kétoldali címertakaró zöld tölgyág arany makkal, mivel Tarhos gyönyörű erdővel is rendelkezik. A címert egy vágott farkú arany szalag zárja, amelyen középen a település neve kapott helyet, kétoldalt pedig egy-egy nevezetesebb dátum, a település megalakulásának és későbbi függetlenné válásának időpontjai.

Tarhos Békés várostól nyolc kilométerre északkeletre esik. Békés, Bélmegyer és a Hosszúfoki csatorna mentén Vésztő, Sarkad és Doboz határolja, területén folyik át a Gyepes-csatorna. Valószínű, hogy a honfoglaláskor a mai Tarhos helyén Tas vagy Szabolcs egyik ilyen nevű vezetője szállott meg. 1563-ban a szomszédos Békésben találkoztunk Tarhos András nevű lakossal, akinek ősei bizonyára a régi tarhosi pusztán laktak.

Ez a vidék a tiszai kultúra gazdag lelőhelye (Déceri kert, Gyuri rét, Povád-domb, Ludad, Vizesfás, stb.). Valószínű, hogy a XV. és XVI. század folyamán királyi adománybirtok volt és a török időkben nem lakták. Tarhostól biztos adatok a múlt század közepétől vannak, amikor a tarhosi pusztát a gróf Wenckheim család szerezte meg. A grófi család a XVIII. század vége felé, 1775 után itt telepedett le és körülbelül 50 katasztrális holdnyi erdő közepén díszes kastélyt emeltetett. Tarhos, mint település csak ezután kezdett kialakulni, azzal hogy a kastély körül egyre több gazdatiszti és cselédház épült. A második világháború után, 1946-ban Gulyás György szervezésében a volt grófi kastélyban énekiskola nyílt. 1952-ben építették a szép kivitelű zenepalotát, s Kodály Zoltán jelenlétében 1953. május 1-én adták át rendeltetésének. Ez az iskola Tarhos nevét országos hírűvé tette, s napjainkra már - köszönhetően a Békés- tarhosi Zenei Napoknak - határainkon túl is ismert.

A Békés- tarhosi Zenei Napokat 1976 óta rendezik meg, s a magyarság-műveltség-zeneiség hármas egységében működik. A kastély parkja természetvédelmi terület. A parkban álló zenepavilon a Békés- tarhosi Zenei Napok fő helyszíne.

Tarhos község területe a Körösök szabályozása előtt erdős, mocsaras, vadvízjárta terület volt, az itt élők főként állattenyésztéssel foglalkoztak.

A település 1954-ig tartozott Békés városához, azt követően önálló tanácsú békési járási község. 1974-ben pedig teljesen önálló.

Fontos személyiségek a teljesség igénye nélkül, akik sokat tettek a tarhosi Zenepavilonért:

Életútja egyenes volt. Mindig tudta, hogy mi a dolga. A tanítást, az iskolát, az ifjúság zenei nevelését nagyon fontosnak tartotta. Pályáját Szegeden a Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte, ahol zeneszerzést és zeneelméletet tanított. 1967-1979 között szabadfoglalkozású zeneszerzőként dolgozott. 1990-1993 között a Nemzeti Filharmónia igazgatója volt. A fiatal tehetségek pódiumhoz juttatása, a vidéki zenei élet felkarolása a programjához tartozott, melyhez az indíttatást a Békés - tarhosi Énekiskolában kapta. Bozay Attila életműve mintegy száz alkotásból áll. Első művét vonószenekarra írta, amelyet 1954-ben Tarhoson alkotott. E művét 1998-ban Békés - tarhosi Zenei Napok Vonószenekari Táborának résztvevői a jelenlétében adták elő. Akkor még nem tudhattuk, hogy mintegy ezzel vesz örökre búcsút az iskolától. A Békés - Tarhosi Baráti Kör elnökeként a Békés - tarhosi Zenei Napokat a tarhosi Énekiskola (1946-1954) jelenlegi folytatásának tartotta. Békés város Bozay Attilát Tarhos érdekében végzett munkájáért Tarhosi Emlékplakettel és Békés Városért kitüntetéssel jutalmazta.

Ez a kisközség korábban Békéshez tartozott, 1954 óta önálló település. Egykor a nevezetes tájképi dendrológiai kertekhez sorolták a 23 hektáros tarhosi parkot, amely a XIX. században épített Wenckheim kastélyhoz tartozott. A II. világháború után 1946-1954 között itt működött híres tarhosi zeneiskola, ahol a kodályi zenepedagógiai elvek szerint oktattak. Ma gyógypedagógiai intézet működik az épületben, a látogatási lehetőséget külön kérni kell. A főbejáratnál ligetszerűen és fasorként 90 éves vadgesztenyefák fogadják a látogatókat. Több mint 100 éves kocsányos és piramis tölgyek, 4 m törzskerületű szürke nyár, vöröstölgy-fasor, nagyon sok örökzöld található a nagyrészt elhanyagolt parkban. Ilyen körülmények között is nagy élményt nyújt egy itteni séta. A parkban valamikor csónakázótó is volt, helyét csak egy elgazosodott mélyedés jelzi. A hozzávezető út mentén gyöngyvessző sövény, mellette feketefenyőcsoport díszlik. Gazdag a terület állatvilága, a park madárvilága. Gyakran látható őz, róka, nyúl is. A kert hátsó részében 40-50 éves gyertyán A község rangos eseménye az évenkénti" Tarhosi zenei napok" rendezvénysorozat. Ezzel a zenei eseménynyel kívánják újra feléleszteni Tarhos zenepedagógiában kivívott régi rangját.

A Wenckheim-kastély parkja helyileg védett, értékes faállománnyal, valamint gazdag madárvilággal rendelkezik.